Magyarországon a rendszerváltáskor és még utána néhány évig külön szabályok vonatkoztak a nőkre és a férfiakra. A hölgyek 55 évesen, a férfiak 60 évesen töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ha rendelkeztek 20 év szolgálati idővel, akkor jogosulttá váltak a nyugdíjra.
Annak azonban, aki 1990. december 31-ig betöltötte a fent említett életkort, elég volt csupán 10 év szolgálati idő is.
Idén januárban ismét útjára indult a Nők 40+ munkahelyteremtő program. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint a kormány ezzel kívánja segíteni az álláskeresőként nyilvántartott és döntően az életkoruk miatt elhelyezkedési nehézségekkel küzdő nők foglalkoztatását. Az intézkedés egyúttal a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzésében is támogatná a hölgyeket.
Ki mehet nyugdíjba 2016-ban?
Ismét elkezdődött egy év, és ez nem történt másképp a nyugdíjra való jogosultság szempontjából sem. Nézzük meg, hogy az idén ki vonulhat a törvény alapján nyugdíjba.
2016. évben a nyugdíjkorhatár alapján, a születési évüknek megfelelően öregségi nyugdíjra kizárólag az 1953. előtt született személyek, valamint az 1953. évben született személyek a 63. életévük betöltése napjától szerezhetnek jogosultságot.
Természetesen az a szabály nem változott, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatár betöltése mellett legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az, aki nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, de rendelkezik legalább 15 évvel, annak öregségi résznyugdíjat lehet megállapítani.
Ahogy egy korábbi cikkemben már írtam, akinek résznyugdíjat állapítottak meg, az a megállapítást követő 15 napon belül megállapodást köthet a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél az öregségi teljes nyugdíjhoz – 20 évhez – hiányzó szolgálati idő megvásárlására.
Jó hír, hogy a nőknél– nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül – továbbra is nyitott a lehetőség a nyugdíjba vonulásra, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel.
Fontos megjegyeznem, hogy a nyugdíj megállapítása nem automatikus, azt az érintettnek kell kezdeményeznie. Ezt jobb minél előbb megtenni, hiszen a nyugellátás megállapítására irányuló igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.
Horváth Zsolt, munkaügyi szakértő
A bejelentés nélküli foglalkoztatás – közismertebb nevén feketemunka – sok szempontból jelent kockázatot mind a munkáltató, mind a munkavállalók számára. Ha a nyugdíj és az arra való jogosultság oldaláról közelítjük meg a témát, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezzel a teljesen szabálytalan foglalkoztatási formával a munkavállalók csak rosszul járhatnak.
Miért is mondom mindezt?
A feketemunka egy nem létező jogviszony, hiszen nincs mögötte a törvény által előírt bejelentési kötelezettség, így az semmiképp nem minősül szolgálati időnek. Ráadásul egyik fél részéről sem történik járulékfizetés. Ha ilyen formában vállalunk el egy munkát, akkor ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen kellemetlen meglepetés érhet a nyugdíjba vonuláskor. Ezen jogviszonyokat nem fogják elismerni, és könnyen lehet, hogy pont az az időszak fog hiányozni a szükséges szolgálati időnkből, amit ilyen feketemunkával töltöttünk.
Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, így ezzel egyidejűleg sok szociálpolitikai egyezmény helyett EU-s rendeletek léptek hatályba. Ez érintette a nyugdíjra vonatkozó igényeket is. A fenti időpontot követően benyújtott olyan öregségi nyugdíjigény elbírálása során, amelynél az érintett személy Magyarország mellett más EU-s tagországban is dolgozott, a magyar nyugdíjmegállapító szerv kizárólag a Magyarországon ténylegesen elért és járulékfizetés alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével állapít meg nyugellátást.
Szakértőként folyamatosan figyelemmel kísérem a szakmámat érintő híreket, tanulmányokat. Az elmúlt időszakban, de főleg az utolsó egy-két évben nem telt el úgy egyetlen hét sem, hogy ne olvastam volna az egyre súlyosbodó nyugdíjhelyzetről. Szakmabeliek, közgazdászok és pénzügyi szakemberek egyértelműen vészjósló jelzéseket adnak mindenki számára. Az egészben az a legérdekesebb, hogy minden elvégzett kutatásnak az a végeredménye, hogy az emberek tisztában vannak azzal, hogy mi vár rájuk a nyugdíjakat illetően. Szinte mindenkiben tudatosult, hogy az öregedő társadalom problémája előbb-utóbb a nyugdíjak szintjének csökkenéséhez, a nyugdíjkorhatár emeléséhez fog vezetni.
Nemrégiben tartotta konferenciáját a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy eléggé lehangoló volt az a jövőkép, amit a szakértők elénk tártak.
A magánnyugdíjpénztárak közzétették legfrissebb adataikat, miszerint minden kasszánál elérte a tagdíjfizetők aránya a 70 százalékos minimumot. Mint ismeretes, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 2015. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik az a pénztár, amelynél a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.
A Magyar Nemzeti Bank a hatályos törvénynek megfelelően a szeptember 30-ai – és az azt megelőző hónapok – adatainak ismeretében áttekinti, hogy a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár valóban megfelel-e a fent említett 70 százalékos tagdíjfizetési szabálynak.
De hogyan is hat az öregségi nyugdíj összegére, ha valaki magánnyugdíjpénztári tag maradt?
Az erre vonatkozó törvény kimondja, hogy az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra szerzett jogosultságot, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.
Ez az eltérő mérték kisebb összegű nyugellátást jelent. Ahhoz, hogy megmondjuk, mennyivel lesz kevesebb a magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kapott nyugdíjának összege, pontosan ismernünk kell az igénylő szolgálati idejét és kereseteit, valamint azt, hogy milyen arányban szerepel a teljes elismert szolgálati időben a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő.
Ráadásul nehezíti a nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tagok döntési helyzetét, hogy számukra a magánnyugdíjpénztár egyelőre nem tud fizetni, ugyanis a jogalkotók még mindig nem oldották meg a járadékszolgáltatás problémáit. Az ezzel kapcsolatos anomáliákat most nem részletezném, viszont az mindenkinek sokat mond, hogy már hatvanezer fő alá csökkent a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartók száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy az a magánnyugdíjpénztári tag, aki eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba szeretne vonulni, választás elé kerül:
Mivel a nyugdíjba vonulók többsége nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a járadékáról, ezért sokan közülük inkább a visszalépést választják.
Azt, hogy melyik a jobb választás, mindenkinek magának kell eldöntenie, figyelembe véve az anyagi helyzetét, életkorát, nyugdíjpénztári számlájának egyenlegét, valamint egészségügyi állapotát. Néhányunknak a jelenben megkapott biztos nyugellátás többet ér, mint egy jövőben várható haszon. Egyesek viszont fontosabbnak tartják a csökkentett összegű nyugdíj mellett is a magánnyugdíjpénztári tagságukat, mert a kasszáknál felhalmozott vagyon örökölhető.
Egy biztos, aki jelenleg is rendelkezik magánnyugdíjpénztári tagsággal, annak előbb-utóbb döntenie kell a visszalépésről, vagy a további nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról.
Horváth Zsolt, munkaügyi szakértő
Szakértői cikkeimen keresztül közvetetten már többször felhívtam a figyelmet arra vonatkozóan, hogy milyen fontos a szolgálati idő megállapítása és elismerése szempontjából, hogy esetlegesen bizonyítani tudjuk a szolgálati időnek minősülő időszakokat.
Munkám során sajnos sokszor azt tapasztalom, hogy a munkavállalók kissé hanyagul kezelik azokat a bizonylatokat/iratokat, melyek a nyugdíjigény elbírálása során nélkülözhetetlenek.
Persze az is érthető, ha valaki 20-30 évesen még nem gondolt arra, hogy 40 év múlva pont azon a munkáltatói igazoláson fog múlni a nyugdíjba vonulása, amit egy pár hónapos munkaviszony megszűnésekor kapott. De sajnos ez is előfordulhat, és valljuk be őszintén, senkinek nem mindegy, hogy 65-70 évesen mennyit kell majd dolgoznia, míg végre nyugdíjba vonulhat.
Nagyon sok kérdést kaptam az elmúlt két hét szakértői cikkeivel kapcsolatban, mely az adategyeztetési eljárást boncolgatta.
Éppen ezért úgy gondoltam, hogy ezekből szemezgetek, és helyre teszek még néhány dolgot a témával kapcsolatban.
Nos, nézzük, melyek voltak a leggyakrabban előforduló kérdések: