Magyarországon a rendszerváltáskor és még utána néhány évig külön szabályok vonatkoztak a nőkre és a férfiakra. A hölgyek 55 évesen, a férfiak 60 évesen töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ha rendelkeztek 20 év szolgálati idővel, akkor jogosulttá váltak a nyugdíjra.
Annak azonban, aki 1990. december 31-ig betöltötte a fent említett életkort, elég volt csupán 10 év szolgálati idő is.
Igen, jól látják, 10 év szolgálati idővel, és viszonylag alacsony életkorral kellett csupán rendelkezni a teljes öregségi nyugdíjhoz. Természetesen minél több volt valakinek a szolgálati ideje, annál magasabb nyugdíjra számíthatott az átlagkeresete alapján.
Sőt, létezett az ún. korkedvezmény intézménye, ami további kedvezményeket biztosított a fokozott igénybevétellel járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzőknek. Például az a nő, aki 20 évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, már 50 évesen elmehetett nyugdíjba.
1989-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 910.-Ft volt!
Azóta eltelt több mint 25 év, és kijelenthetjük, hogy jelentősen átalakult a magyar nyugdíjrendszer. Az első nagy változás 1997-ben történt, ugyanis életbe lépett a jelenleg is érvényes – azóta többször módosított – új nyugdíjtörvény. A nőkre és a férfiakra vonatkozó nyugdíjkorhatárt egységesítették (ez alól kivétel a nők kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége), és jelentősen megemelték. Jelenlegi szabályok szerint az 1957-ben vagy az után születettek már csak 65 évesen válnak jogosulttá az öregségi teljes nyugdíjra.
Eltörölték a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj), és csak kivételes esetekben van lehetőség korhatár előtti ellátás megállapítására.
2016-ban az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28.500.-Ft!
És ez csak a kezdet, hiszen folyamatosan arról lehet olvasni, hogy milyen katasztrofális jövő vár a jelenlegi nyugdíjrendszerre, hiszen az már világos, hogy sokáig nem lesz fenntartható a mostani formájában. A rendszer működéséből és a demográfiai problémákból adódóan problémát fog okozni a nyugdíjak kifizetése, hiszen egyre kevesebb járulékfizető és egyre több nyugdíjas lesz. Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének köszönhetően előreláthatóan az emberek várható élettartama is nőni fog, akkor néhány éven belül elkerülhetetlen lesz a szakértők által már oly sokszor hangoztatott nyugdíj korhatár ismételt emelése. Ezek alapján úgy tűnik, hogy egyre többet kell majd várni a „boldog” nyugdíjas évekre.
Végül mindenkinek felhívnám a figyelmét a nyugellátásokról szóló törvény első alapelvére, mely röviden így szól: A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére nyugellátást biztosít.
Ugye milyen szépen hangzik? A kérdés csupán az, hogy a következő 10-20 évben nyugdíjba vonulók mire számíthatnak majd, lesz-e egyáltalán állami nyugdíj? Vajon ugyanez a törvény fogja-e tartalmazni a fenti sorokat néhány év múlva? Én nem csodálkoznék, ha hűlt helyét találnánk az alapelvek között, feltéve persze, hogy lesz nyugdíjtörvény.
Horváth Zsolt, munkaügyi szakértő
