Amint azt már a múlt héten ismertettem, az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől függ. Ígéretemnek megfelelően, most a nyugdíj összegét befolyásoló átlagkeresetről írok egy kicsit részletesebben.

Az átlagkereset meghatározása meglehetősen bonyolult, az erre vonatkozó rendelet sokak számára érthetetlen, és többszöri elolvasás után sem világos. Én mégis szeretnék kísérletet tenni arra, hogy mindenki számára érthető legyen ez a számítási folyamat.

Alapszabályként elmondható, hogy az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.

A havi átlagkereset kiszámításához először meg kell határozni a keresetek összegét. Keresetként kizárólag olyan kereseteket lehet figyelembe venni, amely nyugdíjjárulék alapjául szolgált. Ezt azért fontos megemlíteni, mert jellemzően 1997. év előtt számos olyan biztosítási jogviszonyból származó kereset, jövedelem is kifizetésre került, mely az adott időszak alatt hatályos szabályozás szerint csak adóterhet viselő kereset volt, azonban nyugdíjjárulékot nem vontak belőle.

A kereseti adatok figyelembe vételével kapcsolatban felhívnám a figyelmet, hogy vannak olyan, jellemzően családtámogatási ellátások (pl. GYES, GYET, ápolási díj), illetve munkaerő-piaci támogatások (munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély), melyek járulékalapot képeznek, azonban kizárólag abban az esetben vehetők figyelembe, ha beszámításukkal a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összege az igénylőre kedvezőbb lesz.

Tehát azon igénylők esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást kell végezni, hogy kiderüljön, melyik verzióval jár jobban.

Azt gondolhatnánk, hogy ezután már meg is született az igénylőre vonatkozó átlagkereset összege, de nem így van. Az így kiszámított keresethalmaz még csak „bruttó” összeg, mivel ezeket ezután kell ún. „nettósítani” és „valorizálni”.

Hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Ezt a jövő héten elárulom.

Horváth Zsolt, munkaügyi szakértő