A 2014-es Melbourne Mercer Global Pension Index felmérés alapján Dániában legjobb nyugdíjasnak lenni az alapul vett 20 ország közül (így vélhetően a világon). Az ország 80,2 pontot ért el a felmérésben, amely épphogy meghaladja az „A” kategóriához szükséges 80-as álomhatárt. A felmérés átlaga egyébként kerek 60 pont.
Miért jó Dániában nyugdíjasnak lenni?
A dán nyugdíjrendszer egyik legnagyobb fegyverténye, hogy sikerült megtakarításra bírni a nyugdíjra készülőket. A megtakarítók online kísérhetik figyelemmel a befektetéseik értékének alakulását. A magánnyugdíj-pénztárakat az 1980-as években vezették be az országban, azóta is automatikus beléptetéssel működnek. Az azóta eltelt 35 év kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a rendszer kinője a gyermekbetegségeket, talpra álljon, növekedni kezdjen és a lakosság edukációja is megtörténjen.
A dán nyugdíjrendszer három részből áll, ezeket méretek szerint egy olyan gúlában képzelhetjük el, amelynek alsó harmadát az állami nyugdíjak, a középső harmadot a munkáltatói nyugdíj, a csúcs harmadában pedig a magánnyugdíj található. A dániai átlagnyugdíj 1800 Euró.
Miért nem jó Dániában nyugdíjasnak lenni?
A Mercer-index szerint több ponton (megfelelőség és integritás) is romlott Dánia teljesítménye az előző év óta. Mit fednek ezek a részindexek? A „megfelelőség” a nyugdíjasok számára biztosított előnyöket, az általuk elérhető megtakarításokat, a megtakarításokat vállaló dolgozók számára nyújtott adókedvezményeket, és a befektetések növekedési mutatóit takarja. Az „integritás” a szabályozást, a kormányzást, a védelmet, a kommunikációt és a tájékoztatást, valamint a költségeket foglalja magába.
A tanulmány végeredménye szerint fontos volna, hogy a nyugdíjasokat részmunkaidős munkavállalásra vagy más munkaerő-piaci aktivitásra ösztönöznék. Továbbá javítani kellene a megtakarításokkal kapcsolatos tájékoztatás minőségén, fokozni kell a megtakarítások, és nagyobb hatékonysággal kellene megakadályozni, hogy az aktív emberek még a nyugdíjazásuk előtt hozzáférjenek a megtakarításukhoz.