Ahogy azt már a múlt héten említettem, 2014. augusztus 25-től kezdődően  a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból indított eljárások keretében megkezdték  a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését.

Mire megy el a férfiak fizetése?

Ha végigolvastátok a nőkről szóló bejegyzéseket és a férfiakról szóló első cikket, már tudjátok is, hogy mi mindenre mehet el a férfi-fizetés. Ha a feleség keresete megalázóan alacsony, ha éppen gyermekágyas, vagy kisgyermeket nevel, ha elveszítette a munkáját és nem talált még másikat, akkor a férfi a támasz, vagyis az ő jövedelme fedezi a család igényeit.

Napjainkban nem ritka, hogy egy férfi nem az első családjával él, vagyis a jövedelmet apaszthatja a gyerektartás, esetleg abban az időben felvett hitellel és más költségekkel kiegészülve. 

Ritkább eset, hogy mindkét fél megfelelően keres, illetve hogy a férfinak olyan magas a jövedelme vagy van olyan vagyon, amely stabillá teszi a háztartás anyagi ügyeit.

Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban sok kérdést kaptam az elmúlt néhány hónapban. Főleg azon érintettek kerestek meg kérdéseikkel, akik már megkapták a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos értesítést. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a legtöbben nem értették a kapott kimutatást. 

Az igazság az, hogy mi, férfiak nem szívesen gondolunk a nyugdíjra. A mi természetes állapotunk az aktivitás, a munka, a gondoskodás, amihez lendület, hév és versenyszellem kell. Még a jövőjük felé felkészülten haladó „hímek” sem nagyon tudják elképzelni, hogy egyszer csak felhagynak a munkával, és „haszontalanná válnak”. Természetesen nem vagyunk mind egyformák, van, aki megváltásként éli meg a nyugdíjas éveket, hiszen számára akkor jön el annak az ideje, hogy a számára kedves ügyekkel foglalkozzon, de ahogy a környezetemben látom, nem ez a jellemző. 

A háztartásbeliség

Néhány évtizeddel ezelőtt talán népszerűbb volt ez a státusz, napjainkban inkább csak a kiemelkedő anyagi helyzetben levők engedhetik meg maguknak, hogy a nőknek ne kelljen eljárni pénzt keresni. Nem mintha a háztartásbeliek által elvégzett feladatok ne érnének fel akár egy teljes munkaidős munkahellyel. A közelmúltban végzett felmérések és játékos jövedelem-számítási próbálkozások alapján egy háztartásbelinek havi 200 ezer forint környékén kellene keresnie – csak éppen nincs, aki kifizesse neki (bár felmerült már, hogy az államnak nem segélyeket, hanem ilyen fizetéseket kellene adnia). 

Így egy nőnek nincs sok választása: vagy munka mellett tartja rendben a háztartást, vagy otthon marad és esetleg otthon végzett, mondjuk kézműves tevékenységgel keres kiegészítő pénzt, vagy dolgozik és segítséget vesz fel maga mellé. Ez utóbbi eset meglehetősen faramuci, hiszen a nő nem kap pénzt ugyanazért a munkavégzésért, amiért a háztartási alkalmazott igen...

Eddig különféle társadalmi csoportok szemszögéből néztük meg, ki, hogyan készül az idős éveire. Most a társadalomnak egy olyan szegmensét vesszük górcső alá, amelyben minden társadalmi csoportból találunk képviselőket. Mi, nők ott vagyunk az idősek és fiatalok között, a jól jövedelmező és az alacsonyabb fizetésű szakmákban, sőt, nem kevesen közülünk egyáltalán nem rendelkeznek jövedelemmel. Továbbá van egy olyan feladatunk is az életben, ami csak nekünk adatott meg, és a mi vállunkat nyomja (még akkor is, ha van társunk és van szerető, támogatást nyújtó családunk): a gyermekek szülése és felnevelése. Noha örömteli és tiszteletet érdemlő tevékenységről van szó, arról is beszélnünk kell, hogy az anyaság nagyban befolyásolja karrierünket és kereseti lehetőségeinket egyaránt. 

Korábban már megosztottam néhány gondolatot az öregségi nyugdíj melletti munkavégzésről. Viszont sokan vannak, akik korhatár előtti ellátás folyósítása mellett vállalnak munkát. Rájuk jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalókra, hiszen mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

De milyen ellátásokra kell itt gondolnunk?

Ide tartozik a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, az ún. „művész" nyugdíjat felváltó korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja.

A hatályos jogszabályok szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi nyugdíjjárulék alapot képező keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget, a keresete mellett az ellátást is felveheti. Ha azonban az előbb említett kereset meghaladja az éves keretösszeget, a keretösszeg elérését követő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

A keretösszeg mértéke a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének tizennyolcszorosa, 2015-ben 105.000 x 18 = 1.890.000.-Ft.

Mielőtt bárki is azon gondolkodna, hogy megfelelő jognyilatkozat hiányában vállal munkát („feketén dolgozik”) annak reményében, hogy a keretösszeg elérésével ne kelljen szüneteltetnie az ellátását, nem árt, ha tisztában van azzal, hogy ilyen esetekben egy esetleges munkaügyi ellenőrzéskor a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.

Ilyenkor a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

Fontos tudni, hogy amennyiben az ellátásban részesülő személy betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

Amint az előzőekben leírtakból is látszik, a fenti ellátások mellett munkát végzőkre igen nagy felelősség hárul, hiszen az említett éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Ennek elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Horváth Zsolt, munkaügyi szakértő

Cégtulajdonos kényszerből? – a korábbi cikk folytatása

Ezek az induló cégek a válság okozta felkavarodott értékrendben a nagy cégek konkurensei tudtak lenni, amennyiben rendkívül alacsony árakon kínálták magas színvonalú termékeiket/szolgáltatásaikat. És miért ne tudták volna? Hiszen pár héttel korában (és előtte akár évekig) olyan helyen dolgoztak, ahol ilyeneket állítottak elő. 

Az előző részből kiderült, hogy nem-alkalmazottként milyen nehézségekkel kerülünk szembe, ha a nyugdíjas éveinkre gondolunk. Azokat a sorokat olvasva úgy tűnhet, hogy ha valaki alkalmazott vagy éppenséggel munkaadó, sokkal könnyebb helyzetben van az idős-kori jövedelmének előkészítésében. Sajnos ez egyáltalán nincsen így, hiszen egy cég vezetésének is megvannak a maga nehézségei és buktatói, és ha az ember éppen saját cégét igyekszik egyenesben tartani, illetve felfuttatni, sokszor saját érdekeit kell a háttérbe szorítania.

Az ő jövője a mi jövőnk?

Jóval nagyobb taglétszámú a gyermeket tervező nőknek és férfiaknak azon csoportja, akinek a helyzete nem ennyire átlátható és tiszta.